Az utolsó frissítés ötvenöt éve volt

Megjelenés dátuma: 2007. december 12. 04:29.00
Szerző: Deák Balázs

Mór - A gyerektartás fizetése alóli kibújás, a kötelező láthatás elleni tehetetlenség és az 1952-es törvények felülvizsgálata. Ez csak néhány cél azok közül, melyekért a Figyelj ránk civil szerveződés küzd. Mindezekről a szervezet egyik koordinátorával, a móri Sereghy Emesével beszélgettünk.

Kellemes, második emeleti panellakás Mór külvárosi részén. Ugyanakkor ez, a gyerekjogokért küzdő, fél éve alakult Figyelj ránk országos szervezet egyik főhadiszállása is, mivel itt lakik Sereghy Emese, az egyik fő koordinátor. A nagyobbik szobában ülünk le beszélgetni, miközben Andris felvonultathatja teljes matchbox gyűjetményét.

- Milyen okok miatt hozták létre, és hogyan alakult meg az egyesület?

- Nálunk a kiváltó okok és a maga a megalakulás szorosan összetartoznak. Az egyik női magazin internetes oldalán Gyerektartás per címmel nyítottak topic-ot. Itt verődött össze egy csapat azokból, akik mind gyerektartás, vagy gyerekláthatás miatt küzdenek már hosszú évek óta - eredménytelenül. Merthogy ma Magyarországon a gyerektartás alóli kibújás teljesen természetes velejárója a válások többségének, és hiába bizonyítja a gyereket nevelő szülő - és itt szeretném hangsúlyozni, teljesen mindegy, hogy az apáról, vagy az anyáról beszélünk -, hogy a pénzre a gyerekneveléshez szüksége van, az leginkább csak egy marad, a számos behajthatatlan követelés mellett. Ugyanakkor hasonló problémákkal küzdenek a láthatással - amit ma már kapcsolattartásnak nevez a jog - birkózó szülők és gyerekek is. Hiába kapálózik mondjuk a gyerek kézzel-lábbal, mert nem akar a kapcsolattartó szülővel találkozni, ha a nevelőszülő nem tuszkolja oda a saját gyerekét, annak akarata ellenére, akkor őt büntetik meg. Hogy csak egy példát mondjak, ezt megvilágítandó: van olyan esetünk, ahol az apa a saját gyermeke sérelmére követett el szemérem elleni bűntettet, de a bíróság - mondván, hogy gyerekei vannak - csökkentette a büntetés mértékét. Rengeteg olyan anomáliát tudnék még felsorolni, amik miatt aztán a gyerekek kerülnek hátrányos helyzetbe. Mindezek miatt, végül létrehoztunk egy önálló egyesületet, a Figyelj ránk-ot, hogy ezekre a problémákra felhívjuk a figyelmet. Mi alapvetően a gyerekek érdekeiért küzdünk, de közben a bíróságok és gyámhivatalok mellett - néha helyett - segítjük a szülőket is gyerekeik jogainak érvényesítésében.

- Milyen konkrét problémákra igyekeznek megoldást találni?

- Az egyik ezek közül a már említett tartásdíj kérdése, amivel kapcsolatban több probléma is felvetődik. Egyrészről nem értjük, miért vonja össze az állam a gyerektartást a család teljes jövedelmével. A gyerektartást a gyerek kapja, egy már adózott jövedelemből. Ennek további megadóztatását nem tartjuk illdomosnak. Másodszor: bár a tartásdíj elvileg ma nem lehetne kevesebb, mint a minimálbér húsz százaléka, ennek ellenére ezt az összeget szinte sohasem ítélik meg a bíróságok. Harmadszor: számos esetben a tartásdíj fizetője megváltozott anyagi helyzetére hivatkozva kéri a tartásdíj mérséklését, amit a magyar bíróságok sokszor meg is ítélnek. Holott a törvény kimondja, ez csak abban az esetben lehetséges, ha a gyerek életkörülményei változtak meg - azaz javultak -, a tartásdíj fizetője köteles akár saját életkörülményeinek rovására is biztosítani a megadott összeget a gyerek számára. Nagyon divatos dolog ma a gyermekszegénységről beszélni. Azoknak a gyerekeknek, testvéreknek, akiket valamely szülő egyedül, egy keresetből nevel, ezek életbevágóan fontos kérdések. A láthatással kapcsolatos konkrét problémák is kapcsolódnak az előbb említettekhez. Tudni kell, hogy a mai joggyakorlat alapját 1952-es törvények jelentik! Emiatt aztán a bíróságok, gyámhatóságok a konkrét esetekben - az esetek többségében - nem figyelnek, nem figyelhetnek oda kellőképpen arra, hogy a gyerekeknek mik lennének az érdekeik. 1952-ben a válási procedúrákat szabályozó jogok megalkotóit még olyan nagyon nem érdekelték a gyermeklélektan vívmányai. A döntéshozók viszont még mindig ezek alapján ítélnek, így pedig sokkal kevésbé veszik - vehetik - figyelembe például a beszélgetésünk elején említett rúgkapálozó gyerek esetében azt a gyermekpszichiátriai igazolást, ami leírja, hogy bizony a zavart viselkedés mögött a kötelező láthatás állhat. Ezeket a törvényeket, joggyakorlatokat is felül kellene vizsgálni az egyesület álláspontja szerint. Beszélni kell arról is, hogy 2006-ban 15500 gyerektartási per indult, ebből mindössze 1800-nak lett vége. Hosszú éveken át tartó procedúrák ezek, melyek alatt a gyerek nem kapja meg azt, ami jár neki. Szeretnénk elérni, hogy a gyermekekkel kapcsolatos perek időtartama jelentősen csökkenjen.

- Hogyan működik az egyesület, mi az ön szerepe?

- Országos szervezet révén, régiókban gondolkodunk. Az én feladatom a Somogy, Tolna, Baranya, Fejér megyei régió koordinálása. Tagja vagyunk a szegénységellenes társaságnak és egy brüsszeli, a gyermekszegénység ellen küzdő munkacsoport is figyelemmel kíséri a tevékenységünket, akik felé beszámolási kötelezettségünk is van. Kapcsolatot tartunk a miénkkel hasonló célokért küzdő egyesületekkel, például az Egyedülálló Szülők Klubjával. Fontos elmondani, hogy a miénk egy politikailag független egyesület, támogatóink között van többek között Halmai Gábor alkotmányjogász és Ferge Zsuzsa, a Magyar Szegénységellenes Alapítvány elnöke is.Nem értjük, miért vonja össze az állam a gyerektartást a család teljes jövedelmével...

http://www.fmh.hu/fokusz/20071212_soaz_utolso_frissites_otvenot_eve_volt